Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./
2001. december 3.
Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2002. április 13.
A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2003. március 26.
Váratlan fordulatot vett Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőri túlkapás ügye. Távozik a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-frakció éléről Tulit Attila, mivel a frakció nem szavazta meg, hogy kérik a városi és megyei rendőrség vezetőinek menesztését. A rendőrparancsnokok leváltását a március 14-i, országos botrányt kiváltó razzia miatt két nappal korábban már kezdeményezte a városi tanács, ám a végső szavazáskor csupán öten voksoltak a menesztés követelése mellett. A sepsiszentgyörgyi rendőrségen bukaresti, belügyminisztériumi ellenőrző csoport vizsgálódott. Az akció törvényességét nem kérdőjelezték meg. Márc. 25-én a prefektus ismét kiállt a rendőrségi akció mellett. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke bejelentette, megteszik a szükséges lépéseket, hogy egy általuk javasolt személy kerüljön a városi rendőrség élére.Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán, az érintett gyerekek szülei közül tizenketten pedig a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérték, vizsgálják ki az ügyet. /Farkas Réka: Lemondott az RMDSZ-frakció vezetője. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2003. március 29.
Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2003. április 23.
Ápr. 22-én hivatalosan is bejelentették Sepsiszentgyörgyön a helyi tanács új frakciójának, a Magyar Polgári Frakciónak a megalakulását. Eddig a feloszlott RMDSZ-frakció fele csatlakozott a csoportosuláshoz. A csoportosulás megalakítását Tulit Attila és Gazda Zoltán kezdeményezte, és csatlakozott hozzájuk Fodor László, Kovács István unitárius lelkész, Kovács István állatorvos, Kónya Ádám, Nagy Gábor, Rápolti István, Tölcséres Sándor, Nemes Tibor. A lista nyitott, az új tanácsi frakcióhoz bárki csatlakozhat - hangzott el a felhívás. Az érintettek egyelőre nem tudják, kilépnek-e vagy sem az RMDSZ-ből. Van, aki ezt indokoltnak tekinti, mások még nem - az új frakcióhoz tartozás ezt nem teszi kötelezővé. A helyi tanács RMDSZ-frakciója március végén oszlott fel, miután vezetője, Tulit Attila lemondott. Döntését azzal indokolta, nem tud együtt dolgozni azokkal, akik a városi rendőrkapitány leváltását - a frakció saját előterjesztésű tervezetét - nem szavazták meg. Tulit Attila elmondta, a rendőrségi razzia kapcsán felszínre került ellentét nem egyedüli indítéka a Magyar Polgári Frakció megalakításának. Mint kifejtette, az összefügg a nemrég lezajlott városi RMDSZ-tisztújítással is. Az összesen huszonhárom tagú önkormányzati testületben az RMDSZ-frakciónak eddig húsz tanácsosa volt. A csoportosuláson kívül maradó honatyákat "nem ellenzékként" kívánják kezelni, nyilatkozta Tulit, hiszen továbbra is számítanak az együttműködésre. /Magyar Polgári Frakció alakult. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2003. április 26.
.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2003. április 28.
A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. április 29.
Nem lépnek ki az RMDSZ-ből a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban megalakult Magyar Polgári Frakció tagjai. Albert Álmos polgármester felhívta figyelmüket: határozniuk kell, hova tartoznak.Nem áll szándékunkban kilépni az RMDSZ-ből, egyedül Gazda Zoltán függesztette fel már korábban tagságát - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön Tulit Attila, a helyi tanácsban nemrég létrehozott Magyar Polgári Frakció nevű csoportosulás vezetője. A Magyar Polgári Frakcióhoz a húsz tagú RMDSZ-színekben megválasztott tanácsosból tízen csatlakoztak. Tulit Attila azért mondott le az RMDSZ-frakció élén betöltött tisztségéről, mert a március 14-i rendőrségi razziát követő tanácsülésen a tanács - a frakció előterjesztésével ellentétben - nem szavazta meg a rendőrparancsnokok menesztését követelő határozatot. Tulit Attila hangsúlyozta: a Polgári Frakció tagjai vállalják a politikai érdekképviseletet, szolgálni kívánják a kollektív jogok védelmét, a magyar polgári társadalom megerősödését "Nem az a kérdés, mi hogyan viszonyulunk az RMDSZ-hez, hanem az RMDSZ hogyan viszonyul az EMNT-höz. Nem az RMDSZ-tagsággal, hanem a csúcsvezetéssel van gond" - fejtette ki Tulit. Elmondta, amennyiben lehetetlenné válik az együttműködés az RMDSZ-szel, Erdélyi Magyar Polgári Egyesület néven új alakulattal indulnak az önkormányzati választásokon. /Farkas Réka: RMDSZ-tagok maradnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. május 21.
Alig néhány hete, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban megalakult a Magyar Polgári Frakció (MPF), máris politikai támadások kereszttüzébe került, mert a magyar tanácstagok mintegy fele a RMDSZ-frakció helyett ezt választotta. Tulit Attila a márciusi diákszórakozóban történt rendőrségi razzia kapcsán lemondott, s tíz tanácstag kezdeményezésére Magyar Polgári Frakció néven új csoportot hoztak létre. Albert Álmos polgármester elítélte a Magyar Polgári Frakcióba lépőket és lemondásra szólította fel őket. Legutóbb Kovács István unitárius lelkész nyújtotta be lemondását képviselői tisztségéről, mondván, az RMDSZ eltávolodott a magyarságtól. /Csáky D. Tibor: Magyar Polgári Frakció Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. július 3.
Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 5.
Folytatódik a politikai háború a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban: az Albert Álmos polgármester által tett ,,feljelentés" ellen foglalt állást a tegnapi tanácsülésen a Magyar Polgári Frakció (MPF) kilenc tagja. Nyilatkozatukban többek között ez áll: ,,Tiltakozunk Albert Álmos polgármester eljárása ellen: magyar városvezetőként a magyar tanácstagot, Tulit Attila frakcióvezetőt jelentette fel a prefektusnál. A feljelentés egyébként - amely semmiképpen sem hivatali kötelesség - a törvényesség rosszhiszemű értelmezése, illetve csupán a törvényre hivatkozó ürügy." ,,Úgy értékeljük, hogy a támadás nem egy személyt, hanem azt a frakciót is érte, amely nyíltan felvállalja a székelyföldi autonómia létrehozását. A polgármester, aki egyben az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke is, elvtelen támadásával kárt okozott a város magyarságának. Eljárását politikai leszámolási kísérletnek minősítjük. A Magyar Polgári Frakció kiáll Tulit Attila mellett, s őt támogatásáról biztosítja." A tanácsülésen Albert Álmos polgármester elmondta, a ,,feljelentésről" a sajtóból értesült, ő csupán a város jegyzőjének juttatta el annak a két szerződésnek a másolatát, amelyek az önkormányzat és a Tulit Attila képviselő édesapja által vezetett Consic cég között fennállnak, arra kérve a jegyzőt, ellenőrizze, hogy ebben az esetben összeférhetetlenségről van-e szó. Kulcsár Tünde jegyző a maga során a prefektúra tudomására hozta az esetet, ,,feljelentés" tehát nem történt. Albert Álmos szerint ,,az ügy annál inkább érdekes, mert a Consic most kérte az egyik szerződés felbontását". A polgármester azt is szóvá tette, hogy bár személy szerint nem ért egyet az összeférhetetlenségi törvényben foglaltakkal, neki felelőssége a jogszabályok alkalmazása. /(vop): Nem történt feljelentés (Polgármester kontra képviselő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2003. augusztus 6.
A Gyergyócsomafalván egy hónappal ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) aug. 5-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros ülését, amelynek határozatairól közleményt adott ki. Eszerint október folyamán települési, majd széki tanácsok alakulnak, az itt megválasztott küldöttek alkotják majd azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló jogi eszközök kidolgozására és érvényesítésére hivatott. A Tulit Attila soros ügyvivő és dr. Csapó I. József szóvivő által aláírt dokumentum szerint az ülésen a testület tagjai a Székely Nemzeti Tanács megalakításának ütemtervét fogadták el. Eszerint legelső lépésben okt. 12-én a székelyföldi településeken a közvetlen demokrácia gyakorlásával közgyűléseken hozzák létre a Települések Székely Tanácsait, illetve széki küldötteket választanak. A nyolc Széki Székely Tanács (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardoc-Miklósvár szék) megalakítására egy héttel később kerül sor, ennek során a Székely Nemzeti Tanács küldötteit is megválasztják - áll a dokumentumban. Utóbbi testület okt. 26-án alakul meg. A statútum munkadokumentumaként a testület a dr. Csapó I. József által kidolgozott, hasonló nevű statútumtervezetet nevezte meg./(dánél): Az autonómia megteremtéséért (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2003. augusztus 12.
A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének sepsiszentgyörgyi ülésén eldöntötték, hogy okt. 12-én a székelyföldi települések szintjén, majd egy hét múlva nyolc történelmi széken székely tanácsok alakulnak. A folyamat okt. 26-án a Székelyföldi Nemzeti Tanács megalakulásával zárul. Tulit Attila, az SZNT KT soros ügyvivője leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiájának "szószólója". Célja a Székelyföld Autonómia Statútumának közvitára bocsátása, és előterjesztése parlamenti jóváhagyás végett. Minden attól függ, hogy mennyire tudatosul a székely közvéleményben az autonómia-törekvés igazi tétje. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. számú határozata által elfogadott A regionális autonómia európai chartája, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. számú határozata (amely előírja, hogy az államoknak a belső feszültségeket olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel kell megelőzniük, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak, hatalmat, illetve hatásköröket adva a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére) a két alapdokumentum. A Székely Nemzeti Tanács nem választási párt, nem önkormányzati testület, nem indít jelölteket a helyhatósági választásokon. A Romániával már megkezdődött csatlakozási tárgyalások vonatkozó részeinél ott kell lennie a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó igénynek. /(Csáky): Székelyföld területi autonómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./
2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2003. október 6.
Botrányosan ért véget a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) legutóbbi ülése. Tulit Attila a testület támogatását kérte a települési tanácsok létrehozásához, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéséhez. Felkérték Tulitot, ismertesse elképzeléseit, ám a rövid beszámoló nem elégítette ki a jelenlévők kíváncsiságát. Demeter János háromszéki tanácselnök cinikusnak nevezte a kezdeményezést, és hiányolta, hogy mindeddig senki nem indítványozott tárgyalást a témában. Demeter hangsúlyozta: a Csapó-féle autonómiatervezettel nem érthetnek egyet, elavultnak tartják. Ugyanakkor javasolta, az SZNT legyen az RMDSZ társult tagja, és akkor mindenki támogatni fogja. Puskás Bálint szenátor javaslatára végül köztes megoldás született: megbízták a területi elnökséget, tanulmányozza a törekvéseket, tárgyaljon az SZNT kezdeményezőivel, hogy a tájékoztatás után a HKT kialakíthassa álláspontját. Tulit Attila az elodázó megoldást nem tartotta kielégítőnek, úgy vélte, a testület tulajdonképpen elutasította a támogatásra vonatkozó kérést, és a gyűlés végén benyújtotta a HKT-tagságról való lemondását. Ezt követően elszabadultak az indulatok, heves szóváltásra került sor, Márton Árpád képviselő, a HKT elnöke élesen és hangosan bírálta Tulitot és a sajtót. "Nem maradhatok olyan testület tagja, amely nem támogatja az általam legfontosabbnak tartott kezdeményezést, az autonómia kiharcolását" - indokolta döntését a Krónikának Tulit Attila. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke érthetetlennek nevezte a Háromszéken kialakult RMDSZ-ellenes hangulatot. A HKT tiltakozást fogalmazott meg Horia Grama Kovászna megyei prefektus magyar- és közösségellenes tevékenységével kapcsolatosan. Felkérték Adrian Nastase miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az ügyet. /Farkas Réka: Autonómiavita után kilépés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2003. október 9.
Arra a kérdésre: Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagja bízott-e abban, hogy a Háromszéki Képviselők Tanácsa elfogadja az SZNT KT ajánlatát, és erkölcsileg támogatni fogja célkitűzését, a Székelyföld autonómiatörekvéseit, Tulit kifejtette, Puskás Bálint szenátor ajánlotta, miszerint közvetítene a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ között. Azonban Demeter János tanácselnök szerint az ajánlat túl későn történt, egy héttel az események előtt. Tulit szerint amikor a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nyíltan felvállalta az autonómiatörekvésének, a Háromszéki Képviselők Tanácsának meg kellett volna határoznia az SZNT-hez való viszonyát. Ugyanis az autonómiatörekvéstől nem határolódhat el. Puskás Bálint szenátor egyértelműen visszakozott. /Simó: Lehetett volna esély, ha van jó szándék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2003. október 13.
Okt. 12-én Hargita, Maros és Kovászna megyében megalakultak a helyi székely nemzeti tanácsok, az utóbbi megyében 50 településen, amelyek az okt. 26-án megalakuló Székely Nemzeti Tanácsban tömörülnek majd. Sepsiszentgyörgyön a helyi Székely Tanács alakuló ülésán mintegy kétszázan vettek részt, Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tagja ismertette az autonómia-tervet. A sepsiszentgyörgyi tanács elnökévé Kónya Ádám RMDSZ-es városi tanácsost választották, aki hangsúlyozta, a testületek nem tömörülnek politikai pártba, és nem az RMDSZ ellen tevékenykednek. Kovásznán több mint hatvanan, Baróton több mint százan vettek részt a helyi székely tanács alakuló ülésén. /Székely tanácsok Háromszék 50 településén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2003. október 15.
A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2003. október 17.
A Székely Nemzeti Tanács háromszéki tagjainak telefonjait lehallgatják, e-mailjaikat elolvassák, állította Tulit Attila. Az elektronikus postán egyes levelek nem érkeznek meg, illetve a szokásosnál jóval később jelennek meg. /Lehallgatják a székely tanácsok szervezőit? = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 17./
2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2003. november 14.
Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 28.
Az elmúlt tíz nap folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági és helyi közigazgatási karának fejlécével ellátott kérdőívvel mintegy 1200 kérdezőbiztos járta Sepsiszentgyörgyöt, hogy egy meglepően félrevezető, pontatlan, a választási tudatot rossz irányba befolyásoló, magyartalan, némely kérdésekben szándékosan torzító71 kérdést tartalmazó kérdőívre választ kapjon - jelentette ki Tulit Attila, a sepsiszentgyörgyi Polgári Szövetség városi elnöke. Nem sikerült kideríteniük, hogy ki volt a megrendelő, sem azt, hogy ki állította össze a kérdőívet. Három évvel a választások után még az érdekli a kutatót, miért vesztett Eötvös Mózes, vagy amikor az RMDSZ tevékenységéről faggat, a megye RMDSZ-korifeusai közé sorolja a megyei tanács összes vezetőjét, hogy a huszonvalahány párt és egyesület közt a Polgári Szövetség még véletlenül sem szerepel, ellenben sokat kérdezősködnek a Székely Nemzeti Tanácsról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról. A kérdőív nyelvi képe olyan, mintha Kovács Péter MIÉRT-elnök fogalmazta volna. /(s.): Jól s jót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2003. december 9.
Puskás Bálint RMDSZ-szenátor kifejtette, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) nincs politikai súlya, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy több magyar jelölt részvétele a helyhatósági választásokon kedvezőtlenül érintené a magyar közösséget. A szenátor a közelmúltban történt felmérésre hivatkozott: a választásokon a magyarok 91 százaléka az RMDSZ-re szavazna, csak 0,8 százalék támogatna más szervezeteket. A Székelyföldön, ahol az MPSZ is indít jelölteket, a magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 0,9 más szervezetekre, 1,6 százalék pedig független jelöltekre. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke ellentmondott Markó Béla RMDSZ-elnöknek, aki szerint káros következményekkel járhat, ha a 2004-es választásokon több magyar jelölt vesz részt. Puskás Bálint elmondta, hogy ha a szövetségnek nem lesz megfelelő politikai ereje a parlamentben, a régiók, illetve Románia közigazgatási-területi felosztásának problémája a magyarság megosztásához vezethet. /Puskás Bálint a Magyar Polgári Szövetségről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2003. december 15.
Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2004. január 9.
Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 9.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2004. január 15.
Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./
2004. január 16.
Nem vehet részt az RMDSZ belső előválasztásain a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete – mondotta Tulit Attila, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke január 15-i sajtóértekezletén. Tulit tisztázta, az MPSZ nem platformja az RMDSZ-nek, hanem a magyar nemzeti közösség önálló érdekvédelmi szervezete. Tulit ismertette a polgári szövetség választási stratégiáját: ahol a magyarság a lakosság felénél nagyobb hányadát teszi ki, ott szervezete önálló magyar polgármesterjelöltet és tanácstagjelölteket állít, ahol pedig 50 százalék alatti a magyar lakosság aránya, ott közösen szervezett összmagyar előválasztásokat tart szükségesnek, tisztázandó, ki induljon magyar színekben az önkormányzati (tanácsi) választásokon. Másként képzeli el az MPSZ március 15-e megünneplését, fel is kértek két ,,olyan hiteles személyiséget”, mint Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Gazda Zoltán színművész, hogy mint társszervezők folytassanak tárgyalásokat a többi magyar szervezettel a nemzeti ünnep közös megülése érdekében. /(b. kovács): Közösen ünnepelni, külön politizálni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
2004. január 21.
Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
